A hőszivattyú olyan berendezés, amely a hőt egyik helyről a másikra szállítja. Fűtésre és hűtésre egyaránt használható, és hatékony módja a hőenergia átvitelének egyik helyről a másikra.
Az alábbiakban bemutatjuk a hőszivattyú működésének általános folyamatát:
Hőfelvétel:A hőszivattyúk úgy működnek, hogy alacsony hőmérsékletű területekről (pl. kültéri levegő vagy talaj) felszívják a hőt, és azt magas hőmérsékletű területre (pl. télen beltérre, nyáron a szabadba) engedik át.
Párolgás és összenyomás: Olyan hűtőközeget használnak, amely alacsony hőmérsékleten elpárolog, és magasabb hőmérsékleten lecsapódik, és hőt bocsát ki. Ahogy a hűtőközeg elpárolog, hőt vesz fel a környező területről. Ezután összenyomják, ami növeli a hőmérsékletét.
Hőcsere: A felmelegített hűtőközeget ezután egy hőcserélőn vezetik át, ahol átadja hőjét a levegőnek vagy víznek, amelyet a fűtés vagy hűtés érdekében keringetnek.
Fűtéshez a hőszivattyú a külső levegőből, a talajból vagy a vízből veszi fel a hőt, és beltérbe szivattyúzza. Hűtésnél a folyamat fordított, a hőszivattyú elvonja a hőt a belső térből, és kivezeti a szabadba.
Beltéri elosztás: Fűtéshez a meleg levegőt az épületen belül levegős vagy sugárzó fűtési rendszerrel osztják el. A hűtéshez a beltéri meleg levegőt hidegebbre cserélik.
A hőáramlás irányának megfordításának képessége az, ami a hőszivattyúkat sokoldalúvá teszi, mind fűtési, mind hűtési igényeket kielégítve.
Fontos megjegyezni, hogy míg a hőszivattyú a hőt mozgatja, nem pedig előállítja, áramra van szüksége a rendszer táplálásához, amelyet a kompresszor és a ventilátorok használnak. Összességében elmondható, hogy a hőszivattyúk energiahatékonyságukról ismertek, különösen mérsékelt éghajlaton, valamint arról, hogy egyetlen rendszerrel képesek fűtési és hűtési funkciókat is ellátni.